– A svédországi Eb előtt nem akartál jósolgatni, de titkon azért jobb eredményre számítottál?
– A romániai edzőtáborban és az előfutamban is néztük, hogy a többiek mit futottak idén – mondta Szemerei Levente. – Németh Gyula és Szőke Gergő edzőkkel úgy számolgattunk, ha 9 perc környékén futok, ott lehetek a dobogó közelében. Az előfutamban „szerencsés” voltam. Nálam jobb idővel rendelkező atléta elesett, illetve volt olyan futó, akinek nem sikerült a formaidőzítése. Könnyedén jutottam tovább, de a kiesettekkel nehezebb lett volna a finálé. A döntő előtti reggelen már beszélgettük Gyula bácsival, ha jól futok, meglehet a dobogó, akár az ezüstérem is. (Levente végül 9:03.08-as egyéni csúccsal negyedik lett – a szerk. megj.)Igaza lett, összejöhetett volna, csak nagyon lassú volt a kezdés. A végén rosszul helyezkedtem, 1.2 másodperccel maradtam le a dobogóról.  

– Hogy érzed, kihoztad magadból a legtöbbet?
– Ideális futóidőben ott akkor kihoztam magamból, amit tudtam, de sokkal több volt bennem. Kicsit féltem az egész szituációtól, hiszen mégis csak egy Európa-bajnoki döntőben kellett helytállnom. Nem tudtam kifutni magam. 

– A célba érkezéskor már tudtál az újabb egyéni csúcsról?
– Csak este néztem meg újra az eredményeket. (mosolyog) Sikerült a 9:04.23-at is túlszárnyalnom, nem javított a közérzetemen, de jó érzés volt. 

– Mérföldkő a karrieredben a magyar ob arany?
– Több korosztályos versenyt nyertem, ha jól emlékszem 27 felett van az utánpótlás bajnoki címeim száma. Ez az első felnőtt országos bajnoki címem. Mindenki nagyon örült a sikeremnek. A kezdés sokkal lassabb volt, mint az Eb-n, de a végén gyorsabban tudtam futni. Amikor kétezer méternél elindultam, a többiek nem tudtak ritmust váltani, így magabiztos előnnyel nyertem meg az aranyérmet.  

– Meglepő lazasággal beszélsz a sikereidről. Azért meg kellett dolgozni értük.
 – Minden nap Szedresből járok be Szekszárdra, a futással kelek és fekszem. Egy évben maximum egy-két hét pihenőm van. A felkészülés mindig különleges mentális és fizikai kihívást jelent. Az Eb előtt három hétig Romániában edzőtáboroztunk – a folyamatos és tudatos kemény munkának meglett az eredménye. 

– Mi a következő nagy célod vagy álmod a pályafutásoddal kapcsolatban?
– Idén mezei Európa-bajnokságot rendeznek Lisszabonban, ezen szeretnék rajthoz állni. Jövőre felnőtt Eb lesz Párizsban, oda nagyon erős a szint, de megpróbáljuk megközelíteni a kvalifikációs időt. 2021-ben U23-as Eb-t rendeznek, ott dobogós helyezéssel lennék elégedett. Ugyanabban az évben világbajnokságot bonyolítanak le Oregonban, szeretném megfutni a szintet. Ezt követően felnőtt Eb és U23-as világbajnokság vár rám, utóbbin az első hatba kerülés már nagy eredmény lenne. A 2023-as budapesti vb-n jó szereplésben bízom, utána pedig olimpia lesz…