Öt mese Vassné Ill Teréz rajzaival.
– Kislányként az unokatestvéreimmel a padláson játszottunk. Ott találtuk meg dédnagypapánk utazóládáját. Bár őt személyesen nem ismerhettük, de a láda izgalommal töltött el bennünket. Régi írásokat rejtett, töltőtollal írt, gyönyörű, dőlt betűk, megsárgult lapokon.
A dédszülő mindenre verset írt. Kati és pajtásai elhatározták, ők is írók lesznek. Abból is a sikeres fajta.
– Ez persze nem jött össze – mosolyog – de egymásnak előadtuk furcsa kis pár soros írásainkat.
2016-ban az Illyés Gyula Megyei Könyvtár írt ki pályázatot Lázár Ervin emlékére. Ekkor írta első meséjét, Keddelés címmel. Az ezzel nyert különdíj, majd a pozitív visszajelzések folytatásra késztették.
– A Kenderkóc számomra is egy belső élmény, egy lelki utazás volt. Aztán elkészült a varázskeszeges mesém. Valós dolgokat vetek papírra, persze vannak túlzások, ami a mesékbe azért belefér.
A mesegyűjtemény az élményen túl, hasznos információkat is tartalmaz, mely beépíthető a legkisebbek nevelésébe. Így a sárközi viselet, gasztronómia, de jelen van a népi gyógyászat is.
Megszaglásztam a könyvet. Ne tessék nevetni! Én még azok közé tartozom, akiknek kellemes a friss nyomdai illat, aki megsimogatja a keménykötésű fedelet… s aki olvas. Szél Móni
Nincs hozzászólási lehetőség a bejegyzésnél.